"Egyszer
régen, réges-régen, Csepel közepében.
Megnyílott
egy óvoda, sok kis gyermek járt ám oda.
Ezt az ovit
most már Csodakútként emlegetik, így ismerik a nénik, bácsik.
Mikor egyre
többen lettek, hat csoportra váltak széjjel.
Csiga-biga
lett a mi csoportunk neve, minden gyermek örömére.
Ma 25-en
járunk oda, néhány fiú, s lányok garmada.
Járnak
hozzánk kicsik, nagyok, így alkotunk klassz csapatot.
Az óvónénik
sok szépre tanítanak, a dadus nénik jól lakatnak.
Eszünk-iszunk, tanulunk és játszunk sokat, így töltjük el egy napunkat.
Reggel,
mikor megérkezünk, az óvónénik nagyon örülnek nekünk.
Délelőtt a
szobában jó sokat játszunk, s így bizony jó nagy kupit csinálunk.
Mikor
kimegyünk az udvarra, ott aztán vár ránk jó sok móka.
Ha
kirándulni megyünk, mindannyian sárga pólót veszünk.
Ebéd után
alszunk kicsit, s mikor felébredünk finom uzsit eszünk.
Mikor anya,
apa megérkezett értünk, az óvónéniktől búcsút veszünk.
Hazamegyünk, a családunkkal töltjük a napot, s nagyon várjuk a holnapot." |